2015. szeptember 11., péntek

Teraszépítés

Szeptember első napjaiban nekifogtam a terasz viszonylagos rendbetételéhez. Ehhez először le kellett takarítanom róla a megmaradt építési anyagokat és törmelékeket, majd a különféle szétszórt szemetet, mint a műanyag flakonok, rongyok, kátránypapír darabok, stb. Ezután jöhetett csak a terasz burkolatának kialakítása...

A terasz burkolása tulajdonképpen egyszerű művelet, de alapos felkészülés kell hozzá, no és persze egy minimális szakértelem. Ez utóbbi abban merül ki, hogy megfelelően tudjuk használni a vízmértéket és a gumikalapácsot.

De mielőtt a burkolásnak nekiálltam volna, a teraszra fel kellett hordanom mintegy 15 centi vastagságban az alapozó (töltő) murvát. 

A feltöltés elején

Kép egy másik szögből

A terasz széleit egyelőre még nem alakítottam ki, mert nem volt pénzem szegélykőre, viszont telehordtam a teraszt kőzúzalékkal, hogy addig is haladhassak tovább a munkával. Délutánra készen is lettem vele:


A felhordott zúzalékot egyelőre azért nem tömörítettem le, mert nem tudtam előre kiszámítani a majdani terasz pontos szintmagasságát, hiszen azt majd a szegélykő fogja meghatározni. A zúzalék pontos tömörítésének mértékét a térkő vastagsága is meghatározza. Jobb híján így maradt a viszonylagos simára terítés. 

A terasz képe a bejárati ajtó elől

Szegélykövem nem lévén a teraszt egyelőre így hagytam, viszont az autóbeálló kialakítása céljából az előkertbe helyeztem át a tevékenységemet: folytathattam tovább a zúzalék felhordását.

A bejárati kapuból nézve...

...majd később a teraszról

Mivel az autóbeálló egyik felén tetőcserepek és egy betonkeverő foglalta a helyet, ezért a terep teljes feltöltését félbe kellett hagynom addig, amíg valahová el nem cipelem azokat. A betonkeverő neccesebb, mert a súlya végett nem tudtam elhelyezni a telken belül máshová, viszont a tetőcserepeket átvittem a ház északi oldalához, ahol senkinek sincs útban.

Foly. köv.!